Még két hónap - vagy már csak két hónap - de milyen vicces lenne ha elindulnék?
A heidelbergi félmaratonon!
Néhány napja egy kör-emailben tudatta egyik itt élő honfitasunk, hogy hurrá, idén is lesz és menjünk együtt, huhh de jó stb.
Pici bogár a fülben, így a mostani vasárnapi kirándulásunkat a Filosophenwegre terveztük, amolyan pályabejárás a gyerekekkel.
Gyönyörű idő, rengeteg ember. Közöttük nagyon sok futó, S. szerint többek 160-as pulzussal (vörösödő fejekből ítélve) tekertek felfelé, merthogy emelkedő és még mindig emelkedő és továbbra is emelkedő jellemezte az utat.
Látva a szintkülőnségtáblázatot azonban egyértelmű: budapesti félmaraton ehez képest kutyafüle, mondhatnám csípőből!
S. szerint, ő már akkor is gratulálna nekem, ha az első domb tetejéig élve felérek, de hogy a 16 kilométernél kezdődő cirka 3 kilométeres hegymenetet kibírnám, abban kétségei vannak (jujj, nekem is!).
De erőre fel, így tegnap előtt és tegnap kb. 2 hónapnyi kihagyás után ismét futásnak eredtem, nyugis-nagyis tempóban 5-5 kilométert. Jól esett! (Persze még nem vagyok 30-on belül.)
Mini probléma, hogy mára a balkonugráskor eltört lábfejem sajgásnak indult, és ez a mai futást igencsak hátra azaz holnapra vetette, sajnos.
A VISSZASZÁMLÁLÁS ELINDULT!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése