Tinto-ház, avagy hogyan tanulnak a német gyerekek írni és olvasni

Németországban a magyar gyakorlattól eltérő, ún. Tinto-elv szerint tanulnak írni és olvasni az elsősök.

Ennek lényege, hogy nem meghatározott sorrendben sajátítják el a gyerekek a betűket, hanem szabadon, igény szerint haladva, így a különböző előképzettséggel rendelkezők is élvezetet találnak a betűk illetve az írás megismerésében.

Először a Tinto-házzal találkoznak , melynek segítségével megtanulják, hogy a hangokhoz betűket rendeljenek.

A következő lépésben a gyerekek megpróbálják "kihallani" a hangokat a szavakból és a Tinto-ház segítségével a helyes sorrendben felírni.
A módszer minden érzékükre hat, s így hamarosan nyomtatott betűkkel szavakat, mondatokat van aki rövidebb szöveget ír le.
Óriási sikerélmény, hiszen szédületes sebességgel sajátítják el a "kódot" mellyel kifejezhetik magukat.
A Tinto-koncepcióhoz tartozik még a Tinto-Rap, ahol is a gyerekek kívülről megtanulják a rímekbe szedett ABC-t és a hozzátartozó szavakat (L wie Lampe, M wie Maus, H wie Hose, komm' in unser Haus. S wie Sonne, J wie Jojo, W wie Wolke...)

A Tinto-ház ( betűház) felépítése a következő:
- a tetőn - a piros mezőben találhatóak a magánhangzók, melyekből valamelyiknek a szóban illetve szótagban feltétlenül elő kell fordulnia.
- a sárga emeleteken a mássalhangzók foglalnak helyet úgy, hogy egymással szemben a hasonlóan hangzók láthatóak ( M - N , B - P stb)
- a zöld pincében azokat a "betűket" helyezték el, melyek más hallható betűkkel helyettesíthetőek pl. X - ks vagy Q - ku.

Hasonló elv alapján magyar Tinto-ház felépítése is lehetséges, sőt az - a magyar ABC és kiejtési szabályok miatt - sokkal egyszerűbben nézhetne ki.

A Tinto-ház segítségével a gyerekek előbb írni tanulnak meg, majd fokozatosan (némi fáziskéséssel) sajátítják el az olvasást.