Régóta vágytam már vékonycsíkos kövekre. Mivel a közeljövőben az Északi-tenger partja /sajnos/nem szerepel úticéljaink között igencsak megörültem, hogy a velem egykorú sankt pölteni Rosenberger Raststätte-nél találtam hasonlókat. Persze őket nem csiszolta-finomította a tenger, de így is gyönyörűek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése